Összefügg: emberek

„Az emberek nem értenek hozzá: a láthatóból a láthatatlant észrevenni, mivel inkább hisznek a szemüknek, mint az eszüknek, ámbár az nem alkalmas, hogy akár a látottakról ítélkezzék.“
„Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a ‘természetről’ írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.“
„Én a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt az elméletet vallják és a tudományt a helyes útjáról a feltevések terére vezetik, miként fogják az embereket föltevésüknek megfelelően gyógyítani. Mert – én legalább azt gondolom – ők sem fedezték fel a magánvalóan meleget vagy hideget, vagy szárazat, vagy nedvest ti. ami semmi más tulajdonságában nem osztozik: hanem – azt hiszem – számukra is csak ugyanazon ételek és italok állnak a rendelkezésre, amelyekkel valamennyien élünk, és csupán ők magok fűzik hozzá ehhez a melegnek, ahhoz a hidegnek, ehhez a száraznak, ahhoz a nedvesnek a kizárólagos képzetét. Mint ahogy képtelen dolog a betegnek azt a rendelést adni, hogy egyszerűen meleget vegyen magához; mert azonnal meg fogja kérdezni, hogy mi legyen az a meleg. S az orvos, ha sületlenséget nem akar beszélni, majd szükségképp az ismert anyagok egyikét vagy másikát nevezi meg.(Hippokratész reakciója Empedoklész gondolkodására Peri phüszon“
„Két ember fűrészel, az egyik húz, a másik tol, mégis ugyanazt végzik; és kisebbé téve a fát, többé teszik.“
„Az ember sokkal könnyebben alkot magának rossz véleményt arról, akit megbántott, vagy akinek szándéktalanul is ártott, mint arról, akivel jót tett.“
„Ez mindig így van: semmi sem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől; de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors.“
„Miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni, hogy felborítjuk a sakktáblát, az igazság nehézágyúit sem lehet bevetni olyan törékeny szerkezetekbe, amilyenek az emberi társadalmak.“
„Valamennyi ismert és néven nevezhető, fontosnak vélt dolgon kívül még mi minden hiányozhat az embernek, s hogy a nyomorúságnak még másféle, elképzelhetetlen rétegei is léteznek.“
„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.“
„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.“
„Az embert végső soron a tévedései teszik szeretetre méltóvá.“
„Minden valamire való ember érzi, különösen amint műveltsége gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik: egy igazit és egy eszményit.“
„Az ember legfőbb kincse a személyiség.“
„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.“
„Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye.“
„Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lennie kellene, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.“
„Társadalmunk egyik legnagyobb problémája, hogy a pártpolitika az élet minden területére benyomult: vállalkozásokba, baráti körökbe, családokba. Az emberek kommunistának és fasisztának bélyegzik egymást.“
„Semmit sem hagyó korunk legfőbb átkának szükségképp azt tartom, hogy az ember a következő pillanatban máris felemészti az előzőt, hogy röptében elherdálja a napot, s így mindig máról holnapra élanélkül, hogy bármit végbevinne. Hiszen már a nap minden szakának megvan az újságja is! Egy jó koponya még beiktathatna egyet s mást. Így minden, amit teszünk, végzünk, költünk, sőt szándékolunk, a köz prédája lesz. Ha valaki örül vagy szenved, azt nyomban mások időtöltésére teszi, és így szökken a hír háztól házig, városról városra, birodalomból birodalomba, végül világrészek között is át, pokoli sebesen.“
„A legcsekélyebb ember is teljes lehet, ha képességei és készségei határán belül megmarad; de még a legszebb adottságok is elhalványulnak, megromlanak, ha ez iménti elengedhetetlen mérték eltűnik. Újabb korunkban gyakorta leszünk még efféle áldatlan jelenség tanúi; hiszen ugyan ki tehet eleget másképp, méghozzá a lehető legkevesebben, a hihetetlenül felfokozott jelenlét követelményeinek?“
„Az elvégzendő munkával nem szabad addig várni, amíg az ember ráér, hanem szükségképpen alkalmazkodnia kell feladatához, mert azt nem veheti félvállról.“