Játékok
Minden hangulatjel
Idézetek
Blog
Kezdőlap
»
törvény
»
2. oldal
Összefügg: törvény
„Önfegyelemre vall, ha az ember a feljebbvaló, a törvény, és az okosabb előtt meghajol. Nehéz az alacsonyabb rendűnek engedelmeskedni.“
„Háború idején a törvény elhallgat.“
„Amit nem tilt a törvény, tiltja a szemérem.“
„Vár rád a Természet. Mély csendje ünnepi,lábadnál vadvirág, éjszínű fellege,ha búcsut mond a nap, sőhaja lengeti,mint füstölőket, a liliomkelyheket.Órjás pilléreik az erdőt eltakarják,elrejtőzik a rét, a fűz kinyujtja karját,s tartja oltárait a szűz habok felett.…Ó, költészet, te kincs! Eszméink gyöngyszeme!.A szív vad árja, mely mint tenger, égre csap,hiába zúg: marad lényednek lényege:a hét szín lepleden s a sok-sok árnyalat.Ám retteg a profán, s átokra nyíl szája,bántja szemét tüzed misztikus ragyogása,egy férfi homlokán ha látja lángodat.…Zord Természet, csak élj! Újulj meg szűntelen,alant és fent, ahogy törvényed hírdeti,te istennő vagy, élj s dölyfösködj! Földedenaz ember csak utas, nem, mi megilleti,királyod. Mit nekem pompád és birodalmad?Én nem vagyok rabod, nem zengem hatalmad,szívem a szenvedők fenségét szereti.“
„Az állam a felfegyverzett törvény.“
„Megtisztelsz minket, s mi is tisztelünk téged,dalokkal dicsőítve munkáid, halandókhoz illőn,de hisz becsesebb rendeltetés még az istenek számára sincs annál,mint örökké imádni az egyetemes törvényt.“
„Mikor egy régi barátunk nem passzol az újakhoz, megszabadulunk tőle. Ez a suli törvénye.“
„A lelkiismeret törvényei, melyekről azt mondjuk, hogy a természetben fundáltatnak, valójában a szokásból erednek.“
„A 257. cikkely függelékére gondolok, amely kimondja: „Ezt a statútumot a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja.” Ez a jog megcsúfolásának csúcspontja. Ezek az emberek, akik kisajátították maguknak azt a jogot, hogy a közvéleménnyel nem törődve új alkotmányt erőszakoljanak a népre, és maguk alakítsanak kormányt, amely minden hatalmat a kezében tart, ráadásul még a 257. cikkely alapján a szuverenitás fő ismérvét, az első törvény, az alaptörvény megváltoztatásának jogát is maguknak sajátítják ki. Ha a minisztertanács kétharmados többséggel megváltoztathatja az alkotmányt, a minisztertanácsot pedig az elnök nevezi ki, akkor egy embertől függ a köztársaság léte vagy nemléte, minden jog egy ember kezében összpontosul, méghozzá az adott esetben egész eddigi történelmünk legméltatlanabb alakjának kezében. És az alkotmánybíróság ezt hagyta jóvá, ennek következményeit tekinti érvényesnek és törvényesnek? Ez korlátlan hatáskör, amelynek birtokában az alkotmány bármelyik cikkelye, bármely fejezete, sőt az egész alkotmány megváltoztatható! Batista és minisztertanácsa a 257. cikkely alapján megváltoztathatja az idézett cikkelyeket, kijelentheti, hogy Kuba nem köztársaság, hanem örökös uralkodóház által kormányzott királyság, és Fulgencio Batistát királynak nyilváníthatja; feldarabolhatja az ország területét, és eladhatja valamelyik tartományt egy idegen hatalomnak. Ezek mind törvényes rendelkezések lesznek, és önök kötelesek lesznek mindenkit bebörtönöztetni, aki ellenáll, mint ahogy velem is ezt akarják tenni.“
„Ez az állampolgár egyik kezében a törvénykönyvvel, másik kezében az okmányokkal megjelent a főváros egyik régi palotájában, ahol a Legfelső Bíróság székelt, az a bíróság, mely az összeesküvési ügyet tisztázni és a felelősöket megbüntetni lett volna hivatott, és írásbeli beadványt terjesztett a Legfelső Bíróság elé leleplezve az elkövetett bűntetteket, és kérve, hogy az árulás, orvtámadás és visszaesőként való elkövetés súlyosbító körülményeinek figyelembevételével egy évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék Fulgencio Batistát és 17 cinkostársát, ahogy azt a társadalmi rend védelméről szóló törvény előírja. Tisztelt Bíróság! Én vagyok az az egyszerű állampolgár, akik annak idején hiába követelte a bíróságtól, hogy büntessék meg a csörtetőket, akik törvénysértéseket követtek el és szétzúzták intézményeinket. Most mégis felettem ítélkezik a bíróság, mert meg akartam semmisíteni ezt a törvénytelen rendszert, és vissza akartam állítani a köztársaság törvényes alkotmányát.“
„Elmondok önöknek egy történetet. Volt egyszer egy köztársaság. Volt alkotmánya, elnöke, kongresszusa, voltak törvényei, szabadságjogai és bírái. Ebben a köztársaságban mindenki szabadon szervezkedhetett, gyülekezhetett, írhatott és beszélhetett. A nép nem volt elégedett kormányával, no de hát leválthatta, s valóban, már csak napok kérdése volt, hogy megtegye. Ebben az országban tiszteletben tartották és figyelembe vették a közvéleményt, a közügyeket szabadon megvitatták. Ez a nép sokat szenvedett, s bár nem volt boldog, az akart lenni, és ehhez joga volt. Sokszor becsapták már, és iszonyattal gondolt a múltra. Vakon hitte, hogy a múlt többé nem tér vissza; büszke volt szabadságszeretetére, és hitte, hogy szentségként tisztelik majd azt. Abban a nemes meggyőződésben élt, hogy senki sem mer kezet emelni demokratikus jogaira. Változásokra, élete megjavítására, haladásra törekedett, és azt hitte, hogy nem kell már sokáig várnia erre. A jövőbe vetette minden reményét. Szegény nép! A polgárok reggel megdöbbenve ébredtek: az éjszaka csendjében a múlt árnyai összeesküdtek és amíg a nép aludt, gúzsba kötötték. Ismerős kezek végezték a munkát. A nép ismerte ezeket az arcokat, ezeket a csizmákat, a halál kaszásait. Nem, ez nem lidércnyomás volt, hanem szomorú, szörnyű valóság. Egy Fulgencio Batista nevű ember hajtotta végre a mindenkit váratlanul ért szörnyű bűntettet.“
„A csend törvénye: beszélj keveset. Csak azt mondd, ami kell. Csak akkor, amikor szükséges. Ékesszólásod a tettek legyenek, ne szavak. Te bevégzel: beszéljenek csak mások.“
„Tudományosan tanulmányoztuk a zsidókérdést. Lényegében egy abnormális helyzet, hogy a zsidóknak más népek között kell élniük, ami által megszegik a nagy természeti törvényt, hogy minden fajtának a saját országban kel élnie.“
„A szemérem rendkívül hízelgő élvezetekhez juttatja a szerelmes férfit: figyelmezteti, hogy milyen kemény törvényeket szegtek meg érette. A hölgyek élvezete viszont mámorítóbbá válik; mivel egy erős szokást kell megtörni, a lélek annál jobban felkavarodik.“
„Az értelem (a priori) nem meríti törvényeit a természetből, hanem szabja neki.“
„Ami a tanítás, ahhoz úgy ragaszkodj, mint a törvényekhez, mintha az istenek ellen vétenél, ha megszeged. Arra viszont, amit esetleg rólad mondanak, ne adj semmit; az már nem tartozik rád.“
„A lehető tapasztalat alaptételei … egyszersmind általános törvényei a természetnek, melyek a priori megismerhetők.“
„A színjátszó sokkal fontosabb ember a köz társaságban, mint amilyennek sokan képzelik. Az ő kezében vannak a lélek munkáját ébresztő szerek, melyeket sem törvény, sem a király munkája mozgásba nem hozhat. A hatalmas, a hipokrita, a magát tettető kivonja magát a törvény hatalma alól, de a színjátszóé alól bajosan. Sőt nem is, ha a színjátszó jól játszik… Ezekből nyilván kitetszik az, hogy a szív formálására és a nemzet karakterének jobbítására vagy elrontására a játékszínnél alkamatosabb eszközt még az emberi elme fel nem talált.“
„Az egyházak csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet egyes szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat meg szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak. Márpedig ha valaki erre a porondra lép, akkor rá is érvényesek lesznek a politika gyakorta kegyetlen törvényei. Ezért mondjuk, hogy hibát követnek el, ha azok szolgálatába szegődnek, akik ideológiai átnevelőtábort akarnak csinálni Magyarországból.“
„… a törvénynek mindig, mindenki számára elérhetőnek kell lennie.“
Előző
1
2
3
4
Következő