Összefügg: álom

„Az ébrenlétről tudni: másik álom,mely csak álmodja álmát, s a halál,melytől a test retteg, az a halál,a minden-éji, mit úgy hívnak, álom.“
„Tudta, hogy e templom az a hely, amelyet legyőzhetetlen akarata keresett; tudta, hogy lejjebb a folyó mentén felgyújtott és holt istenek egy másik istenének romjai is túlélték a fák szüntelen fojtogatását; tudta, hogy halaszthatatlan kötelessége az álom.“
„Azt mondom ma nektem, barátaim, hogy habár a ma és a holnap nehézségeivel találjuk szembe magunkat, még mindig van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökeredzik az amerikai álomban.“
„Az élet betegség, melyből tizenhat óránként folyton kigyógyít minket az álom. Tüneti kezelés; valódi gyógyszer a halál.“
„Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, ha ez az álom aztán véget ér.“
„Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.“
„De eljön majd egyszer a pillanat,el, mint ez a havazás,mikor a lidérces álombólfölébredsz,megáll benneda mutató,és felismered pupilládbanhóhéromat,szemednek szörnyű ideje lesz az,fölötted ahold baltafokánmegáradés eláraszt mindenta fény.“
„S az ifjúságomra gondolok és az első szerelemre –- amikor még élt bennem a vágy, ma már csak első vágyam után vágyakozom. Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.“
„Csak az valósulhat meg, ami egyszer már álom volt.“
„Élni olyan betegség, amelyen az álom tizenhat óránként segít valamit. De ez csak fájdalomcsillapító. Az orvosság a halál.“
„Amerikai álomnak hívják, mert aludnod kell ahhoz, hogy elhidd.“
„Soha nem álmodsz meg egy álmot anélkül, hogy hatalmat kapnál annak valóra váltására.“
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.Akkor nemesb-e a lélek, ha tűriBalsorsa minden nyűgét s nyilait;Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,S fegyvert ragadva véget vet neki?Meghalni – elszunnyadni – semmi több;S egy álom által elvégezni mindA szív keservét, a test eredendő,Természetes rázkódtatásait:Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.Meghalni – elszunnyadni – és alunni!Talán álmodni: ez a bökkenő;Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,Ha majd leráztuk mind e földi bajt,Ez visszadöbbent. E meggondolás az,Mi a nyomort oly hosszan élteti:Mert ki viselné a kor gúny-csapásait,Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,Utált szerelme kínját, pör-halasztást,A hivatalnak packázásait,S mind a rugást, mellyel méltatlanokBántalmazzák a tűrő érdemet:Ha nyúgalomba küldhetné magátEgy puszta tőrrel?“
„Halál mind, amennyit ébren látunk, és mind, amennyit alva: álom.“
„Igen, néha valóban vad, sőt, viharos történeteket szül az élet, hoz létre a valóság. Vagy képzelgés lenne mindaz, ami itt történt? Képzelgés lenne az egész, illúzió volna maga az élet is? Hol a határ? S meddig tart a valóság, hol születik az álom? Amit érzékelünk naponta, amit látunk, érzünk, szagolunk, tapintunk – az csupán illúzió, vagy maga a valóság (…)?“
„A szerelem jórészt illúzió – két szív álommá változtatja a valóságot. A szerelem azonban maga a valóság, amelyben elfogadjuk, dédelgetjük és élvezzük azokat az egyéni tulajdonságokat, amelyek a férfit és a nőt azzá teszik, akik.“
„Minden elmúlik, mint az álomElröpül, mint a vándormadár,Csak az emlék marad meg a szívben,Halványan, mint a holdsugár.“