Kezdőlap » Quote » Ralph Waldo Emerson » „Az utazás a bolondok paradicsoma.“ „Az utazás a bolondok paradicsoma.“ — Ralph Waldo Emerson Tags:bolondokutazás Kapcsolódó idézetek „Az élet egy utazás, nem egy úticél.“ — Ralph Waldo Emerson „A bolondoknak író embernek mindig biztos nagy a közönsége.“ — Arthur Schopenhauer „Az intelligens embert néha arra kényszerítik, hogy részeg legyen, hogy időt töltsön a bolondokkal.“ — Ernest Hemingway „Testvérekként kell együtt élnünk, vagy bolondokként veszünk el együtt.“ — Martin Luther King „Az élet egyik legkegyetlenebb leckéje, hogy alkalmanként rá kell jönnöd, hogy a bolondoknak is lehet igazuk.“ — Sir Winston Churchill „Az élet egyik legkegyetlenebb leckéje, hogy alkalmanként rá kell jönnöd, hogy a bolondoknak is lehet igazuk.“ — Sir Winston Churchill „Az emberek nem buták és nem bolondok. Az emberek tudják, hogy mit miért beszélnek. Csak egyet nem tudnak: hogy az, amiről beszélnek, miért van úgy, ahogy van. Ezt nem tudják, és ez nem is érdekli őket.“ — Wass Albert „Tizenhat éves koromban megfordult bennem egy gondolat…Ha egy fénysugáron utaznék…Ezt az utazást úgy észlelném, mint térben rezgő mágneses teret, amely valójában nem is mozog. Ez sem a tapasztalat, sem a Maxwell-egyenletek szerint nem lehetséges.“ — Albert Einstein „"Csakis a bolondok szórakoztatnak engem", mondotta Dickens. Jaj annak, aki nem hasonlít olykor Don Quijotéra, és sohasem nézi óriásoknak a szélmalmokat! Az a nagylelkű Don Quijote önnönmaga megigézője volt. A maga lelkéhez idomította a természetet.“ — Anatole France „Tény, hogy ugyanaz a dolog, ha megízlelik, az egyik embernek édes, a másiknak meg keserű. Ha már most mindenki beteg vagy bolond volna és csak ketten hárman lennének egészségesek vagy józan eszűek, az utóbbiakat tartanánk betegeknek és bolondoknak és nem az előbbieket.“ — Arisztotelész „…A létezés egy furcsa, kiismerhetetlen kaland. Nem értem, talán már soha nem is fogom megérteni, hogy miért vagyunk itt a földön, mi hajtja igazán az embert ennek az olykor csodálatos, olykor elrémítő utazásnak a megtételéhez, amit életnek nevezünk. Valójában oly keveset értünk, ismerünk magunkból, a világból.“ — Alain Resnais „Bolyongunk a világban, múló emlékek vagyunk. Megyünk, általunk fontosnak hitt dolgok után. Megszületünk, tipegő lábacskákkal elindulunk, és végül reszkető térdekkel elmegyünk. Utazásunk a fényben tévelygés csupán. Sodródunk a világban, mint ablakon beszűrődő nyári napsugarakban a milliónyi porszem. Ideje emlékezni. Emlékezni, még egyszer végigsimogatni életünk naptárlapjait, mielőtt elindulnánk örök utunkra, bele a ködös hajnalba – az Idő véget nem érő, hatalmas kalendáriumába…“ — Papp Olivér
