Összefügg: út

„Én a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt az elméletet vallják és a tudományt a helyes útjáról a feltevések terére vezetik, miként fogják az embereket föltevésüknek megfelelően gyógyítani. Mert – én legalább azt gondolom – ők sem fedezték fel a magánvalóan meleget vagy hideget, vagy szárazat, vagy nedvest ti. ami semmi más tulajdonságában nem osztozik: hanem – azt hiszem – számukra is csak ugyanazon ételek és italok állnak a rendelkezésre, amelyekkel valamennyien élünk, és csupán ők magok fűzik hozzá ehhez a melegnek, ahhoz a hidegnek, ehhez a száraznak, ahhoz a nedvesnek a kizárólagos képzetét. Mint ahogy képtelen dolog a betegnek azt a rendelést adni, hogy egyszerűen meleget vegyen magához; mert azonnal meg fogja kérdezni, hogy mi legyen az a meleg. S az orvos, ha sületlenséget nem akar beszélni, majd szükségképp az ismert anyagok egyikét vagy másikát nevezi meg.(Hippokratész reakciója Empedoklész gondolkodására Peri phüszon“

„Egy farkas morálván a mezőn, igen szép képet talála az úton. És sokáig forgatván azt, látá, hogy mind élet s mind ész nélkül volna, és mondá: „Szép vagy ugyan, de kár, hogy élet nélkül és ész nélkül vagy, mert semmire, nem vagy jó.”“

„Tetteink csak mennek a maguk útján,melynek nincs soha vége.Leszúrtam a királyt, hogy Shakespearekitervelje tragédiáját.“

„…a távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akor maradhatnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek a szellemi örömnek a nagysága!… minden szellemi örömünk megavasodik, megsavanyodik, ha önmagunknak akarjuk megtartani!“

„Az erőszak egy lefelé haladó spirál, és ebből fakad végső gyengesége, hogy létrehozza azt, amit elpusztítani kíván. Ahelyett, hogy irtaná a gonoszt, megsokszorozza azt. Az erőszak útján megölheted a hazudozót, de nem tudod a hazugságot megölni, sem az igazságot meghonosítani. Az erőszak útján megölheted a gyűlölködőt, de nem ölöd meg a gyűlöletet. Valójában az erőszak csak gyarapítja a gyűlöletet. És így tovább… A gyűlölettel viszonozni a gyűlöletet, csak gyarapítja a gyűlöletet, még sötétebbé téve az éjt, amely már így is csillagtalan. A sötétség képtelen kiűzni a sötétséget; csak a fény képes rá. A gyűlölet képtelen kiűzni a gyűlöletet, csak a szeretet képes rá.“

„Veszélyes dolog kilépni az ajtón […]. Csak rálépsz az Útra, és ha nem tartod féken a lábadat, már el is sodródtál, ki tudja, hová.“

„Aki eltör valamit, hogy megtudja, mi az; az letér a bölcsesség útjáról.“

„A kényszert fölismerni bölcsesség, azután, hogy a cselekvés valamennyi útját gondosan mérlegeltük, még ha ez ostobaságnak tűnik is azok szemében, akik a hamis reményhez makacsul ragaszkodnak.“

„Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.“

„Lehet, hogy az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja.“

„Amerika soha nem a könnyű utat, az elégedettek útját járta, ez nem a gyávák (…) hanem a kockázatot vállalók útja volt.“

„…nem érek többet nélküled a holdnál, amely az égbolt éji útjain csak a leszállt nap fényét veri vissza.“

„Sose csak a lábad alá nézz! Csak az talál rá a helyes útra, aki a messzi horizontra szegezi a tekintetét.“

„Egyfolytában megyek tovább és tovább, hogy megtanuljam a saját testi és a szellemi korlátaimat. Ez nekem az élet útja.“

„Kádárra több kommunista testvérpárt részéről is nyomás nehezedett. 1957 őszén, kínai útja során találkozott Mao Ce Tunggal, aki ragaszkodott a könyörtelen megtorláshoz… A bolgár és a keletnémet párt is ilyen követelésekkel lépett fel. Változatlanul kárhoztatták Kádár Jánost, amiért a felkelés leverése után nem hozott tízezerszámra halálos ítéleteket.“

„A háború vége után Kádár élettörténete jókora változásokon megy át. Nem pusztán arról van szó, hogy a politikai oldalvonalról, az illegalitás veszedelmeiből a legmagasabb politikai posztok egyikére vezet az út… Űzött vadból vadásszá, politikailag másként gondolkodóból a totális rendőrállam egyik építészévé vált.“

„A (Lenin tézisei a nemzeti és gyarmati kérdésekről című) műben voltak olyan politikai kifejezések, amiket nehéz volt megérteni. De újra és újra elolvasva őket végül sikerült megfognom a lényegét. Micsoda érzelmet, lelkesedést, felvilágosultságot és magabiztosságot sugároztak! Örömömben könnyekre fakadtam. Egyedül ülve a szobámban szinte kiáltottam volna, mintha tömegekhez szólnék: Kedves honfitársaim! Erre van szükségünk, ez az út a szabadság felé! Azóta (az 1920-as évek óta) teljes bizalommal viseltettem Lenin iránt.“

„s igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (…) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágyának a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható (…)“

„Az ember nemcsak él, hanem szeret és gondolkozik is; a biológiai élet benne éri el tetőfokát. De amivel az ember természetes állapotában nem rendelkezik, az a „szellemi” élet, az a magasabb rendű és másféle élet, amely Istenben van meg. Ugyanazt a szót – „élet” – használjuk míndkettőre; de ha azt gondolnánk, hogy ezért mindkettőnek ugyanolyannak kell lennie, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a tér nagysága és Isten nagysága ugyanaz. Valójában oly nagy a különbség a biológiai élet és a szellemi élet között, hogy különböző néven fogom őket nevezni. A biológiait, amely a természet útján jut el hozzánk, s amely (mint minden a természetben) hajlamos az elfogyásra és a pusztulásra, úgyhogy csak a természettől levegő, víz, élelem, stb. alakjában vett állandó támogatással tartható fenn, „Biosznak” nevezem. A szellemi életet, amely Istenben van meg öröktől fogva, s amely az egész természetes világot alkotta, „Zoénak” hívom. A Biosz természetesen mutat bizonyos homályos vagy jelképes hasonlóságot a Zoéhoz, ez azonban csak olyan hasonlóság, mint ami egy fénykép és az általa ábrázolt hely, szobor vagy ember között van. Az az ember, aki a Biosz állapotából a Zoé állapotába kerül, oly nagy változáson menne át, mintha egy szobor faragott kőből valódi emberré válna. És pontosan ez a kereszténység lényege. A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.“

„Az eleai vagy milétoszi Leukipposz (mindkettőt mondják ugyanis róla) a filozófiában Parmenidészhez csatlakozott, ám a létezőre vonatkozóan nem ugyanazon az úton járt, amelyen Parmenidész és Xenophanész járt, hanem ellenkezőn.“