Összefügg: tea

„Kövesd szép Napod, te bomló Árnyék,Bár lényed éjsötétÉs féli fénykörét,Csak kövesd szép Napod, te bomló Árnyék.“
„Egybeérünk, mint Élet és Étel –Te szikkadt földemre dús esőt hozol,Megnyugvást adsz, mi tusával ér fel;Fösvény lettem, ki nyíltan tékozol.“
„Hiszen ez leszel Te is: épp’ ilyen szégyen,Éppen ily’ bűzös fertelem,Ki fénylő napsugár voltál, s csillagfényem,Őrangyalom, egyetlenem!“
„Ó, Álom, te édes és bársonyos,Aki gondos ujjaiddal fejtedFel a fényt, hintvén éji mákonyod,Ölelj át, hogy isten-mód felejtsek!Ó, balzsamos, csak te döntesz ebben:Vagy szemeim hirtelen lefogod,Vagy hagyod, hogy imám elrebegjem;Bármint is legyek delejed foglya,Csak tűnt nap lidércfényétől menten,Mi sóhajt gyűr nyirkos vánkosomra.Védelmezz, hisz’ izgága a Tudat,S lágy homályomba vakondként jár át;Halkan fordítsd a zárban kulcsodat,S pecséttel óvd lelkem szarkofágját!“
„Te mondhatod, hogy álmodozó vagyok, de nem én vagyok az egyetlen. Remélem, hogy egyszer csatlakozni fog hozzánk és a világ egyként él majd.“
„Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörűséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítalak, akkor is kereslek; sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent, és a végtelent kívánom.“
„Nem az ő dolguk, hogy neked meg kellet tanulnod így írni. Hadd gondolják, hogy, te így születtél.“
„Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat, de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele… Ezzel számolni kell. Várj sorodra! Előbb vagy utóbb meghalsz te is.“
„Ha megbánt egy másik ember, elfelejtheted az igazságtalanságát, ám amikor te bántod meg őt, mindig emlékezni fogsz rá.“
„Csak egyszer némultam el. Amikor azt kérdezte tőlem valaki: „Ki vagy te?”“
„A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt mondhatjuk: URAM, legyen meg a TE akaratod…“
„Ne a járt úton haladj, hanem inkább abban az irányban indulj el, amerre még senki sem járt előtted, és te hagyj magad után lábnyomokat.“
„Ne a járt úton haladj, hanem inkább abban az irányban indulj el, amerre még senki sem járt előtted, és te hagyj magad után lábnyomokat!“
„Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon – egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker.“
„Lehet, hogy te nem tudod, de az alakváltoztatás tiszteletreméltó régi szokás Derryben.“
„Növekedni akarok. Jobb akarok lenni. Te növekedsz. Mindannyian növekedünk. Azért születtünk. Fejlődsz vagy eltűnsz.“
„Sose szerettem csendéletet festeni. Mozdulatlan, halott dolgokat… De ezek az almák a te kertedből valók. Kötődöm hozzájuk. Meg akarom őket örökíteni. Felruházom őket ábránddal ésnyugalommal. Mert ha rájuk nézek, ezek az érzések kezdenek kavarogni bennem“