Összefügg: hal

„A történelem sok részlete vitatható, de van egy dolog, amit Magyarországon nem szeretnénk vitatni. Magyarország a Szovjetunió és a vörös hadsereg segítségével szabadult meg a fasizmustól 60 évvel ezelőtt. Ezért köszönettel és hálával fog tartozni mindig. Sohasem fogjuk megengedni, hogy ez a kérdés kisstílű viták tárgya legyen.”“
„Felőlem mind sirathatják a balgáka mult időket, az arany korát,Saturnus s Rhea földi birodalmát,ősszüleinknek paradicsomát.Én a természetnek elégedettenadok hálát, hogy e korban születtem.Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó,profán korunk erkölcsömnek való.Szeretem fényét, sőt a puhaságát,örömeit, miket müvészi báj ád,tisztaságát, ízlését, csínjait,s minden fiát, ki így gondolkozik.“
„Mi itt az élet egészének csupán parányi kis foltján kuporgunk, és ez az apró kis folt is csak látszat. Egyensúlyban van minden, senki nem szenved, senki sem hal meg anélkül, hogy maga is ne járulna hozzá. Senki sem tesz olyat, amit maga is ne akarna.“
„A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak.“
„Az erőszakmentesség a tökély egyik állapota. Jelenti a célt, amely felé az emberiség természettől fogva, ha talán öntudatlanul is, halad.“
„Tenger: a legtisztább és a legmocskosabb víz; a halaknak iható és életben tartó, az embereknek ihatatlan és pusztító.“
„Nem az idő halad: mi változunk, egy század, egy nap szinte egyre megy.“
„Az emlékeink, mint éjjeli látogatók érkeznek hozzánk. Csendes, holdfényes estéken megzörgetik halkan az ablakot és már be is surrantak. Fel sem ébresztenek bennünket, álmaink közepébe csöppenve élik szelíd világukat. Simogatnak lágyan, és csak egészen halkan, suttogva mesélnek nekünk régvolt történeteket, hol újból gyermekként szaladhatunk, régi kedves arcokat láthatunk, és az Idő homályába veszett, titkos álmainkat élhetjük újból. Hajnalban majd összeszedik szétszórt emlékdarabkáinkat, kézen fogják egymást, és puhán kilibbennek az ablakon, ki a hűvös, csillagfénnyel beragyogott, múló éjszakába – mosolygó emlékeket hagyva maguk mögött e kedves, holdfénynél érkező látogatók…“
„A fiú kifogta a lovat, bevezette az istállóba és bekötötte a helyére, majd apjáék után szaladt. A malom ajtaja nyikordult, majd becsukódott. (…) belépett a szobába. Érezte az öregek kimondott szavainak el nem röppent, még odabent nehezedő súlyát. Nem szólt semmit. Régi, kopott kis cipője halkan beszélt a padló fájához, miközben az ablakhoz ment. Nézte egy darabig az üvegen sétáló, imádkozásban lábacskáit dörzsölő, fényes hátú legyet, amint lassan az üvegről az ablak szúette, vénségtől barnult fájára óvatoskodott – majd kinézett a pókhálós üvegen.“
„Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.“
„Ó, Álom, te édes és bársonyos,Aki gondos ujjaiddal fejtedFel a fényt, hintvén éji mákonyod,Ölelj át, hogy isten-mód felejtsek!Ó, balzsamos, csak te döntesz ebben:Vagy szemeim hirtelen lefogod,Vagy hagyod, hogy imám elrebegjem;Bármint is legyek delejed foglya,Csak tűnt nap lidércfényétől menten,Mi sóhajt gyűr nyirkos vánkosomra.Védelmezz, hisz’ izgága a Tudat,S lágy homályomba vakondként jár át;Halkan fordítsd a zárban kulcsodat,S pecséttel óvd lelkem szarkofágját!“
„Minden orvos, aki pontosan megjósolja, hogy betege mikor hal meg, vagy helyesebben: meddig él, feltétlenül nevetségessé teszi magát. Az emberi életben kiszámíthatatlan tényezők játszanak döntő szerepet. Gyakran a gyengék váratlan ellenálló képességekről tesznek tanúságot, s az erősek letörnek.“
„Elvtársak, ahhoz, hogy egy pohár vizet beszéddel fel lehessen melegíteni, halk beszéd esetében kétezer évre, hangos kiabálás estében hetvenöt évre van szükség. De csak ha közben a meleg nem távozik el a pohárból. Ennek alapján mérjék fel, mennyi a haszna a fecsegésnek.“
„A tudományban rejlik a felségjog, nem a népben. Az ostobaság akkor is ostobaság marad, ha 36 millió száj ismétli. A többségek többnyire nagy hajlamosságot tanúsítottak a szolgaságra. A gyengékben a gyengeség megsokszorozódik az egyének számával. A tömegek mindig tehetetlenek. Csakis akkor van némi erejük, amikor már-már éhen halnak.“
„… a halak, hála Istennek, nem olyan értelmesek, mint mi, akik megöljük őket. Ámbár sokkal nemesebbek és sokkal hasznavehetőbbek nálunk.“
„Minden ember élete ugyanúgy ér véget. Csak a részletek különböznek – hogyan élünk és hogyan halunk meg.“
„Mindent összevéve az emberek nehezen halnak meg, minden méltóság nélkül távoznak… és valószínűleg ne is tudatosul bennük a távozás.“
„Aki meghal Derryben, nem igazán hal meg.“
„Hősiesség az, ha az ember a félelmét legyőzve halad előre.“
„Az ember általában nehezen hal meg. Épp ez benne a borzalmas.“