„Hat esztendeje múlt, hogy ti közötökbeEngemet azon sors véletlenül külde,Hogy lennék helységtek hívséges követje,Mivel mást nem kaptok senkit és e végreElbeszéllétek, mely sok prókátorokFogyaszták pénzetek annyi évek alattS még semmi gyümölcsét az ő munkájoknakNem láthattátok meg sok fáradságtoknak.Én a követséget magamra vállalám,Életemet kockára tevém s felajánlám.“

Tags: