„Azok a ruhák, amelyeket megvettél, hozzád tartoznak, a részeid, és különleges pillanatokat képviselnek. Olyan pillanatokat, amikor azzal a szándékkal indultál el otthonról, hogy megajándékozod magad, mert elégedett voltál a világgal. Olyan pillanatokat, amikor valaki megbántott, és ezzel akartál vigasztalódni. Olyan pillanatokat, amikor úgy érezted, meg kell változtatnod az életed. A ruhák mindig érzelmet változtatnak anyaggá.“

— Paulo Coelho

Tags:

„Életünk minden pillanatában mindannyiunk egy lábbal mesében és másikkal pedig melységben van.“
— Paulo Coelho
„Abban a pillanatban, amikor megláttam őt, egy részem kijött a testemből, és köré tekerte magát. Még mindig ott tartózkódik.“
— Arundhati Roy
„Vannak pillanatok az életben, amik nem számítanak, és vannak, amik igen, és van néhány – talán tucat –, amikor minden egy hajszálon múlik.“
— Stephen King
„Vannak pillanatok, amikor az embernek választania kell a saját életének teljes élése vagy valamilyen hamis, sekély, megalázó lét meghúzása között, amelyet a világ képmutatásában követel.“
— Oscar Wilde
„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben - amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.“
— Harlan Coben
„Néha csend tölti be a szívet és a lelket, ha a zajos világ meghátrál és megengedi, hogy ráleljünk a békére. Olyan rövid ez a pihenő! Becsüld meg a pillanatot!“
— Pam Brown
„Az asztalt pillanatok alatt beterítette a fehér por. Csakhamar valamennyien alámerültek abba a világba, ahol egyetlen éjszaka alatt sok tízezer euró folyt el italra, drogra, dohányra, ahol semmi sem volt szégyen, sem tabu.“
— Mercèdes Rheinberger
„Vajon volt-e már a földön olyan büszke lélek, amely megvetette a reményt? Még Nietzsche maga is megriadt egy pillanatig, szűnni nem akaró mártíriumnak érezte az Örök Visszatérést, és ebből a rettegésből új reménységet, vélt megváltót alkotott magának – az emberfölötti embert. Ez is csak egy másik éden, másik visszatükröződés, amely kijátssza és áltatja a szerencsétlen embert, hogy kibírja az életet és a halált.(23. fejezet vége, 295. oldal)“
— Nikosz Kazantzakisz
„Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége - olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel.“
— Stephenie Meyer
„A történelem kegyes lesz hozzám, mert szándékomban áll átírni.“
— Sir Winston Churchill
„Nyomoruságos életet élek. Két év óta kerülök minden társaságot, mert nem mondhatom meg az embereknek: süket vagyok… Nagyon gyakran megátkozom létemet…Plutarkhosz megtanított a lemondásra. Dacolni akarok, ha ez egyáltalán lehetséges, dacolni akarok a sorsommal; de vannak az életemnek pillanatai, melyekben én vagyok Isten legnyomorultabb teremtménye… Lemondás! milyen szomorú menedék! És mégis az egyedüli, ami számomra megmaradt!“
— Ludwig van Beethoven