Kezdőlap » Quote » Jaroslav Hašek » „Nincs hűséges kutya, csak kicsi szafaládé.“ „Nincs hűséges kutya, csak kicsi szafaládé.“ — Jaroslav Hašek Tags:kutya Kapcsolódó idézetek „Nem a kutya mérete számít a harcban, hanem a harc mérete a kutyában.“ — Mark Twain „Egy macska nem kompromisszum a kutya és az egér között.“ — Gilbert Keith Chesterton „Ha felveszel egy éhező kutyát és boldoggá teszed, nem harap meg. Ez a fő különbség a kutya és az ember között.“ — Mark Twain „…a kutya is tanul abból, ha megverik, csak az ember nem.“ — Móricz Zsigmond „Többet adok egy hű kutya farkcsóválására, mint száz barátságnyílvánításra és mímelésre.“ — Arthur Schopenhauer „Az állatok - milyen furcsák. A kutya felnéz rád. A macska lenéz rád. Csak a disznó szemében vagy egyenrangú.“ — Sir Winston Churchill „Hány lába van egy kutyának, ha a farkát egy lábnak hívjuk? Négy. Attól még, hogy a farkát a lábának hívjuk, nem lesz az.“ — Abraham Lincoln „Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.“ — Keresztes Szent János „Ha az állatok beszélni tudnának, a kutya tapintatlan, szókimondó fickó lenne; de a macskának az lenne a ritka bája, hogy soha nem mondana túl sokat.“ — Mark Twain „Régen azt írták, hogy kellendő és illő meghalni egy országáért. De a modern háborúban semmi sem kellendő, sem illő a haldoklásban. Meghalunk, mint egy kutya, bármilyen ok nélkül.“ — Ernest Hemingway „Az emberi lények nagyon különbözők; hosszú idő fog még eltelni az emberi viselkedés megértéséig. Jóval előbbről kell kezdenünk. Ha legalább azt ki tudnánk találni, hogy egy kutya hogyan "működik", máris jóval előbbre tartanánk. A kutyát jóval könnyebb megérteni, mégsem ment még eddig senkinek.“ — Richard Feynman „Bármennyire kinevetjük is a csodákat, amíg erősek, egészségesek vagyunk és kutya bajunk, ha életünk úgy fordul, hogy csak a csoda mentheti meg, hiszünk ebben az egyetlen, kivételes csodában.“ — Alekszandr Szolzsenyicin „Én egyszer vettem egy ilyen kutyát, Balabánnak hívták, ez olyan randa volt a sok apja után, hogy az összes kutyák elkerülték, és én szánalomból vettem meg, hogy olyan elhagyatott. Aztán mindig otthon ült a sarokban, és nagyon szomorú volt, úgyhogy el kelletett adjam őt, mint szálkás-szőrű pincsit. A legtöbbet kínlódtam, amíg átfestettem, hogy olyan fröcskölt szürke színe legyen.“ — Jaroslav Hašek
