Idézetek

„Stefanik reszketni kezdett. Az arca verítékben úszott.“
„Tökéletesen tisztában voltak vele, hogy a kihallgatott épp most omlott össze, a szemük láttára.“
„A nyomozó belépett a galéria ajtaján, és magába szívta az ott terjengő friss illatot.“
„Elismerem, gyönyörű vagy, de akkor is csak egy darab hús, egy kívánatos test, mert a lelked engem nem érdekel.“
„Nemcsak művelt volt, hanem kimagaslóan intelligens is, amit előszeretettel fitogtatott, de nem harsogva, hanem amolyan csendes módon, a háttérből mozgatva a szálakat.“
„Feltépte a lépcsőházajtót, és mélyet szívott a friss, koraesti levegőből. „Nem fogom hagyni, hogy ez a kis könnyűvérű szépség összezavarjon!” – mordult fel magában, és bevágódott jelzés nélküliszolgálati autójába.“
„Kapkodva húzta magára a magas nyakú kötött ruhát, majd összekuszálódott tincsei közé túrt. Elég volt néhány mozdulat, és vállig érő, természetes búzaszőke haja máris tökéletesen keretezte az arcát.“
„Miłosz, a nárcisztikus szépfiú jogász volt, magas, szőke férfi. Az arca mindig tökéletesen simára borotvált, az öltözéke kifogástalan. Imádta az elegáns, drága holmikat, a karórákat szenvedélyesen gyűjtötte, akárcsak a luxus sportautókat. Tartásából, gesztusaiból, egész lényéből eleganciát és magabiztosságot árasztott, éles eszű, hideg fejű, és roppant ambíciózus férfi volt.“
„Aleksandra jó kislány módjára bólintott, de az ajkai megremegtek. A legkevésbé sem örült annak, hogy egyedül marad. Különösen éjszaka. Nem szerette a sötétséget.“
„Aleksandra imádta a szivar illatát.“
„Nem tudja kontrollálni az erejét.“
„Képtelen volt féken tartani az indulatait.“
„Az Imperialban kizárólag azért volt készleten kamillatea, mert ez volt Aleksandra kedvenc teája.“
„Talán valaki valami mocskos tervet forgat a fejében?“
„Az élet túl rövid, és túl értékes ahhoz, hogy azember hagyja beszennyezni haraggal, és sértettséggel“
„Néha felül kell emelkedni a közhelyeken, merésznek kell lenni, éleslátónak. Át kell látni a pályát, olyan szemmel kell nézni, mint senki más. Az egész olyan, mint a sakk.“
„Sose szerettem csendéletet festeni. Mozdulatlan, halott dolgokat… De ezek az almák a te kertedből valók. Kötődöm hozzájuk. Meg akarom őket örökíteni. Felruházom őket ábránddal ésnyugalommal. Mert ha rájuk nézek, ezek az érzések kezdenek kavarogni bennem“
„Jól ismerte már ezt a mosolyt, olyan jól, hogy kéjesen beleborzongott.“
„Aleksandra felnyögött. A szíve fájdalmasan verdesett a mellkasában, testét remegés rázta.“
„Imbolygó léptekkel suhant közöttük a szürke macskaköveken, a szűk utcácskákban, a színes házak tövében“