Idézetek

„Tökéletesen ismerte szeretője testének minden négyzetcentiméterét, és legmocskosabb vágyait is.“
„Imádta Maksymilian perverz fantáziáját.“
„Tetteit a jéghideg számítás jellemezte, kíméletlensége hírhedt volt.“
„Az asztalt pillanatok alatt beterítette a fehér por. Csakhamar valamennyien alámerültek abba a világba, ahol egyetlen éjszaka alatt sok tízezer euró folyt el italra, drogra, dohányra, ahol semmi sem volt szégyen, sem tabu.“
„Világéletében nehezére esett bocsánatot kérni.“
„A jeges félelem azonban, amely megindult a torkából a gyomrába, elsöpörte minden ellenállását.“
„Az alkotáshoz csend kell. El kell csendesedned legbelül“
„Egy festmény önmagában nem több egy darab, vakkeretre szögelt lenvászonnál, amelyen van egy adag festékréteg. Egy festmény az érzelmektől, a gondolatoktól, a vízióktól lesz több puszta tárgynál.“
„Úgy ült hatalmas íróasztala mögött, mintha ő irányítaná onnan egy személyben az egészvilágot.“
„Minden szálat én mozgatok a háttérből, mindenről tudok, és mindent kézben tartok“
„Morawski vett egy mély levegőt. Lassú léptekkel megindult a lány felé. Aleksandra még mindig idegesnek tűnt. Remegett a keze, ahogy a ceruzát fogta, mégis, a férfi legnagyobb megdöbbenésére, a vonalak, melyeket a papírra varázsolt, tökéletesek voltak. Mintha a fizika törvényei nem hatottak volna rá. Mintha a tehetség, ez a különös, megfoghatatlan dolog felülírt volna mindent, még a legelemibb szabályokat is.“
„A kis dögnek a vérében van a csábítás.“
„Magritte szerint a művészet idézi fel azt a misztériumot, amely nélkül nem létezne a világ!“
„Homlokára mély barázdákat rajzolt a gondterheltség.“
„A főfelügyelő feszülten szelte a métereket a kapitányság robosztus épületében. Még mindig Wajda szavai kalapáltak a fülében. Végigmért a kihűlt kávék felett görnyedő kollégákon, és rögtön tudta, mi a helyzet. Még mindig ugyanott tartanak, mint amikor elkezdték.“
„Ez volt a legerotikusabb látvány, amit valaha látott.“
„Az ügynök számára ez a nap is éppen olyan volt, mint a többi. Hajnali ötkor kelt, aztán rántottát reggelizett a lakásához közeli bisztróban, mellé feketekávét ivott, aztán azonnal az irodájába indult. Reggel hétkor már az íróasztala mögött ült, és fel sem kelt onnan egészen ebédidőig.“
„Barna zakót viselt, alatta fehér inget. Sosem öltözködött feltűnően, sosem igyekezett felhívni magára a figyelmet, a háttérből szerette irányítani a dolgokat.“
„Alig egy órája tartott a kihallgatás, de a helyiségben máris vágni lehetett a feszültséget.“
„Végigmért a közeledő, magas, zord tekintetű férfi n. Nyelt egyet, mert a torkába gombóc nőtt. Emlékezett Morawskira az Imperialból. És nem örült, hogy viszontlátja.“