Idézetek

„Kádár János érdeklődése a dolgozók iránt, felelősségérzete a sorsukért nem a hivatásos és fizetett politikus, hanem az osztályából kinevelődött, azt haláláig híven szolgáló ember becsületessége volt.“
„A fizikai gyengeség nem tudta megzavarni realitásérzékét. A kompromisszumok örök robotosa a kor követelményeinek szellemében képes volt átértékelni korábbi alapvető nézeteit is. Kádár János az életét tette fel a kizsákmányolás elleni harcra, meggyőződésében sohasem ingott meg, mégis a korát messze megelőzve ismerte fel, hogy az elkerülhetetlenül beáramló tőke milyen hatást gyakorol majd Magyarországra…“
„Ezeknek a kulákoknak így, úgy, amúgy még ma is nagyobb a befolyása a faluban, mint egy átlagos parasztembernek, és hát azok sem oroszlánok, […] azok is emberek, feladják a harcot, az is meg akar alkudni a körülményekkel, de ehhez kell valami létezési formát látni maga előtt a saját körülményeit illetően. Még arra is gondolunk, hogy a közeljövőben szükséges lesz állást foglalni abban is, hogy nemcsak bevehetik, [… hanem] meghatározott ideig, két vagy három esztendeig tartó becsületes munka és tisztességes viselkedés után teljes jogú tsz-tag lesz, tehát nemcsak hogy választási joga lesz, hanem választható is lesz.“
„Kádár növekvő – politikai, gazdasági és nemzetközi – gondjai 1986 végére tornyosultak fel, s a vezetés a szakadék szélére került. A politikai válság a rezsim gyökereiből eredt: októberben volt az 1956-os forradalom harmincadik évfordulója. Az ellenzék kikezdte az ezzel kapcsolatos hivatalos tabukat, lehetetlenné téve Kádár kedvenc amnézia-stratégiájának folytatását.“
„A háború vége után Kádár élettörténete jókora változásokon megy át. Nem pusztán arról van szó, hogy a politikai oldalvonalról, az illegalitás veszedelmeiből a legmagasabb politikai posztok egyikére vezet az út… Űzött vadból vadásszá, politikailag másként gondolkodóból a totális rendőrállam egyik építészévé vált.“
„Mert az a helyzet – most már rájöttem, a (1956. október) 28-ától kezdődött az, amikor ruhára, bőrszínre, nem tudom mire rámutatva fegyvertelen embereket progrom alapján megöltek. És azokat előbb ölték meg, mint a Nagy Imrééket. Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogyha én harminc év távlatából nézem, akkor én is mindenkit sajnálok.“