Idézetek

„Minél többet beszélnek, annál jobb. Mert sok beszédnek sok az alja, de azért mindig van abban valamicske igazság, amit mondanak.“
„De hát esendők vagyunk, olykor akaratlanul is megszeretjük a bűnöst.“
„Cseppet sem könnyű jól megítélni valakit pusztán abból, amit mások mondanak róla.“
„Ha az ember csak az egyik oldalát nézi a dolgoknak, akkor csak az egyik oldalt látja. De minden tökéletesen a helyére kerül, ha a fejében el tudja dönteni, hogy mi a valóság, és mi az illúzió.“
„Arra tanítottak, hogy mindenki tudja a különbséget a jó és rossz között. Most azonban magam sem tudom, hogy van-e különbség.“
„Bár ha belegondolok, jobban illene hozzád a Hókirálynő. Könyörtelen, eltökélten megy a saját feje után, nem ismer se irgalmat, se kedvességet, de még a szánalom csíráját sem.“
„A féltékenység és a bírásvágy a legmélyebb indulatok az emberi lélekben.“
„Nagyon nehéz hosszan kedvelni egy olyan férfit, aki mindent egy kicsit jobban tud csinálni, mint magunk.“
„Szeretek élni. Néha vadul elkeseredtem, akutan nyomorult voltam, elkeseredtem a szomorúságtól, de mindezeken keresztül még mindig biztosan tudom, hogy csak életben lenni nagyszerű dolog.“
„Néha áthidalhatatlan szakadék választja el a múltat a jövőtől. Ha valaki megjárta a halál árnyékának völgyét, s újra kilép a ragyogó napfényre… akkor, mon cher, annak számára új élet kezdődik. A múlttal nem tud már mit kezdeni.“
„Ha az oroszlán szájába helyezi a fejét, akkor egyik nap nem panaszkodhat, ha véletlenül majd leharpaja.“
„A lehetetlen nem történt meg, ezért a lehetetlennek a kinézet ellenére is lehetségesnek kell lennie.“
„A régész az ideális férj. Minél idősebb a felesége, annál jobban törődik vele.“
„Nagyon kevesen vagyunk azok, akiknek látszunk.“
„A pénz értéke mindig viszonylagos (…). Az számít, hogy kinek mennyire van szüksége.“
„A helyhez kötöttség felszabadítja a fantáziát. Az ember szabadon csaponghat.“
„Az éjszaka falun sokkal komorabb, mint az ismerős zajokkal teli, közönyös városban, ahol biztonságban érzi magát az ismerős, megszokott tömegben. Nincs magányosság… de itt…“
„Két asszony összezárva egy kis házban, halálos unalom körös-körül, a fő események: nagymosás… eldugult a lefolyó… ki kell kergetni a macskát… és hasonlók. Persze hogy hallgatódzott, persze hogy felbontogatott leveleket… mindenki ezt tenné.“
„Mindannyiunkban dolgozik az életösztön. Az ember nem azért él, mert tudatosan úgy dönt, hogy élni akar.“
„Engedményt kell tennünk a kornak, amelyben élünk.“