„Az emberi társadalmak magasztos alapja a kapzsiság és a kegyetlenség.“

— Anatole France

Tags:

„Az ember nem lehet annyira gyakorlatias, hogy mindent az eredmény alapján ítéljen meg; humánusabb a szándék alapján ítélkezni.“
— Alekszandr Szolzsenyicin
„… valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.“
— Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
„Soha ne félj felemelni a hangod az őszinteségért, az igazságért és az együttérzésért az igazságtalanság, a hazugság és a kapzsiság ellen. Ha az emberek a világ minden tájáról megtennék ezt, megváltoztatnák a földet.“
— William Faulkner
„A boldog emberek nem sokat tudnak az életről. A fájdalom az emberek nagy nevelője. Ő az, aki a művészetekre, a költészetre és az erkölcsre tanította őket; ő az, aki a hősiességet és könyörületességet sugallotta nekik; ő az, aki értéket adott az életnek, amikor megengedte, hogy áldozatul ajánljuk fel; ő az a magasztos és jóságos fájdalom, aki a szerelembe beleoltotta a végtelenséget.“
— Anatole France
„Társadalmunk egyik legnagyobb problémája, hogy a pártpolitika az élet minden területére benyomult: vállalkozásokba, baráti körökbe, családokba. Az emberek kommunistának és fasisztának bélyegzik egymást.“
— Bajnai Gordon
„Kevesen képesek nyugodtan kifejezni olyan véleményeket, amelyek eltérnek társadalmi környezetük előítéleteitől. A legtöbb ember nem is képes ilyen véleményt alkotni.“
— Albert Einstein
„Miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni, hogy felborítjuk a sakktáblát, az igazság nehézágyúit sem lehet bevetni olyan törékeny szerkezetekbe, amilyenek az emberi társadalmak.“
— Ottlik Géza
„A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.“
— Albert Einstein
„Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni.“
— Popper Péter
„A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja.“
— Popper Péter
„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (…) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges.“
— Albert Einstein
„Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer évi munkájának egyik nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát. Nem keresztény, hanem pogány szellemben jár el, s – akarva, nem akarva – csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, amelyek fajokra, elkülönült társadalmi osztályokra és önző szövetkezésekre bontották, egymással szembeállították és kibékíthetetlen ellenségeskedésbe hajszolták a népeket. Aki a felebaráti viszonyt az emberek egyik csoportjától, bármilyen meggondolások alapján elvitatja, az magára vonja az ítéletet, hogy adott esetben őt úgy tekintsék, mint „pogányt és vámost”, ami az evangélium nyelvén törvényenkívüliséget jelent.“
— Márton Áron
„Nem érdekel a száraz gazdasági szocializmus. A nyomorúság és az elidegenülés ellen harcolunk. A marxizmus egyik alapvető célja, hogy eltüntesse az érdeket, az egyéni érdek tényezőjét és a kapzsiságot az emberek pszichológiai motivációi közül. Marx belefeledkezett a gazdasági tényezőkbe és a hatásukba a szellemiségre. Ha a kommunizmus nem érdekelt ebben, akkor lehet a javak elosztásának egy módja, de sohasem az élet forradalmi útja.“
— Che Guevara