Kezdőlap » Quote » Alfred de Vigny » „Egy nap láttam, leült egy öles fa tövébezsákot és kalapot a márványpadra téveegy szegény; kis darab fekete kenyeretmajszolt, s álmaiba beléfeledkezett.A sok hosszú fasort szeme kutatva járta,jön-e ki figyel bánata dallamára;búslakodott a gyér járókelők nyomán,kik rótták szanaszét útjaik szaporán:velük nyelt el veszett ailamizsnát a távol,melyér fekhelyet ád holmi sötét sikátor,s juzthat hitvány szobán rosszízű estebéd.“
„Egy nap láttam, leült egy öles fa tövébezsákot és kalapot a márványpadra téveegy szegény; kis darab fekete kenyeretmajszolt, s álmaiba beléfeledkezett.A sok hosszú fasort szeme kutatva járta,jön-e ki figyel bánata dallamára;búslakodott a gyér járókelők nyomán,kik rótták szanaszét útjaik szaporán:velük nyelt el veszett ailamizsnát a távol,melyér fekhelyet ád holmi sötét sikátor,s juzthat hitvány szobán rosszízű estebéd.“