Kezdőlap » Quote » Anatole France » „Örök gyermekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk.“ „Örök gyermekek vagyunk, s mindig új játékok után loholunk.“ — Anatole France Tags:gyermekek Kapcsolódó idézetek „A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra.“ — Joseph Joubert „Az amerikai gyermekek tanítói újra meg újra fölírták ezt a dátumot a táblákra, és felszólították a gyermekeket, hogy büszkeséggel és örömmel véssék az eszükbe:1492A tanítók azt mondták a gyermekeknek, hogy a földrészüket ekkor fedezték föl az emberi lények. A valóságban 1492-ben már emberi lények milliói éltek tartalmas és fantáziadús életet a földrészen. 1492 csak az az év volt, amikor a tengeri rablók elkezdték becsapni, kirabolni és megölni őket.“ — Kurt Vonnegut „A gyermekek azzal kezdik, hogy szeretik szüleiket, majd, hogy felcseperednek, ítélkeznek fölöttük, néha pedig meg is bocsátanak nekik.“ — Oscar Wilde „És ha a gyermekek szenvedései annak a szenvedéssummának a kikerekítésére kellenek, amely nélkülözhetetlenül szükséges az igazság megszerzéséhez, akkor én jó előre határozottan kijelentem, hogy az egész igazság sem ér meg ilyen árat.“ — Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij „Az igazság és a szépség tanulmányozása és általánosságban azok keresése olyan tevékenységi kör, amelyben megengedett, hogy egész életünkben gyermekek maradjunk.“ — Albert Einstein „Úgy éreztem tovább, hogy a szerelemgyereknek van egy más értelme is. Szerelemgyerek születik, mikor két ember nagy érzelmektől hevített kapcsolatából születik szép, egészséges gyermek. S én ilyen értelemben használom ezt a fogalmat. (Meg vagyok győződve, hogy a házasságok döntő többségéből is ilyen gyermekek születnek…)“ — Czeizel Endre „Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon - egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker.“ — Ralph Waldo Emerson „A forradalom előtti Kubáról: A mezítlábas falusi gyermekek 90 százalékát olyan mikrobák fertőzik meg, amelyek a földről, a lábkörmön keresztül jutnak a szervezetbe. A közvéleményt megdöbbenti egy-egy gyermekrablás vagy gyermekgyilkosság híre, ám ugyanez a közvélemény bűnös közönnyel fogadja a tömeges gyermek-gyilkosság tényét, nem törődik azzal, hogy szörnyű kínok közepette évről évre hal éhen ezer és ezer gyermek, s a közelgő halál homályába révedt ártatlan gyermekszemek végtelenbe vesző, utolsó dermedt pillantása, mintegy szemrehányás az emberi önzésnek, de egyben néma fohász is, hogy azért az Isten átka ne sújtsa az embereket.“ — Fidel Castro „Végső érvként hadd mondjam el egy illúziómat, amely azt hiszem, általános. Félünk a haláltól. S a halállal szemben a halhatatlanság lehetőségével áltatjuk magunkat. A fáraók piramisokat építettek, a költők ódákat írtak, a mérnökök Eiffel-tornyokat szerkesztettek. A társadalmi halhatatlanság azonban sajnos, csak kevés embernek adatik meg. Van viszont a halhatatlanságnak egy hétköznapibb, de sokkal emberibb megnyilvánulása: a gyermek, a gyermekek. Hiszen gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes nézeteinket, elveinket, tudásunkat. S gyermekeinktől remélhetjük megvalósított terveink és tetteink folytatását, elvetélt reményeink megvalósítását-s így, akinek gyermeke van, az tulajdonképpen halhatatlan..“ — Czeizel Endre „Az ilyen típus lényegében nem rosszabb a legtöbbnél, csak éppen a körülmények kényszerítették a rosszra, hol keserű, hol gyermekin naiv, hol lázadó, hol alázatos, gyűlöli a nagyfejűeket s megsimogatja a gyermekeket, sajnálja a véneket, de hogyha rossz kedve van, a nyomorultakba is belekötne, hol ijesztően kicsapongó, hol elragadóan tiszta, hol nemesen szárnyaló, hol meghökkentően közönséges, az alvilág emberének minden végletével és ellentmondásával.“ — François Villon „Lehetséges, hogy a katolikus tanítás és fegyelem olyan, mint egy fal, de ez a fal játszóteret kerít be. A kereszténység az egyedüli keret, melyben a pogány öröm fennmaradhatott. Képzeljük csak el, hogy gyermekek játszadoznak a tengerből magasan kiemelkedő sziget gyepes ormán. Míg a szirt szélén ott állt a fal, a legbolondabb játékba is nyugodtan belevethették magukat, s a sziget olyan lett, mint egy lármás gyerekszoba. Ám egy napon leomlott a fal, és elébük tárult a veszély a maga meztelenségében. Nem zuhantak a mélybe, de mikor barátaik visszatértek, ott találták őket összebújva és dideregve a sziget közepén, és ajkukon elnémult a dal.“ — Gilbert Keith Chesterton „Magam nem találnám elképzelhetetlennek, hogy az állam (önkormányzat) által fenntartott iskola is nyugodtan vallhasson valamilyen világnézetet, keresztény elkötelezettséget, ha a nevelői közösség hívő emberekből verbuválódott. (Hiszen Magyarország lakosságának több mint 60%-a kereszténynek, vagy keresztyénnek vallja magát). Ehhez ma már természetszerűleg hozzá kellene tenni a gyermekeknek és a szülőknek azt a jogát, hogy ha egy nem hívő gyerek kerül ebbe az iskolába, őt semmiféle bántódás, kirekesztés nem érheti. Ez a fajta türelem nem új dolog. Szerzetesrendek pedagógiájában (így például a bencés pedagógiában) régtől fogva bölcs alapelv, hogy a gyereket nem lehet semmire sem kényszeríteni, és olyanért büntetni, amiben nem hisz. Jól működhetnének így az önkormányzati iskolák is.“ — Hoffmann Rózsa
